Hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi. Férfi hogyan lehet elveszíteni a hasi zsírt

Volt idő, midőn a magyar négy annyi volt, mint mennyi most. Még ellenségei is magyarból teltek ki; a kún, a jász, a bessenyő, mind az ő nyelvét beszélték, egy haza bölcsője ringatta őket, egy név volt őskirályuk neve.

Egy örökségen osztoztak egymással. A kún nemzet most egy pár kerületen megfér, a bessenyő alig tesz néhány szétszórt falut és maga a magyar oly egyedül van a világon. Eltemették egymást. Azt vélték, ellenséget fogyasztanak, és önmaguk fogytak… Támadjatok elő ti vérrel és dicsőséggel pazarló idők képzeleteinkben! Fogyni akarok gyorsan az egymásba omló hadsorokat, mint dúlnak előre hátra harczi paripáikon, halljuk a csatakürtök rivallását, a buzogány döngését az öblös paizsokon, az összevert kardok csattogását s a viadalittas harczolók csatakiáltásait.

A harcz reggeltől estig folyik, a folyam pirosan megy alá a csatatér mellett; azt sem tudni, a lemenő nap festette-e pirosra, vagy a vér? A küzdők már felére fogytak alá; — annyi jó férfi fekszik már némán a mezőn; ajkainkról önkénytelen tör ki a kiáltás: — Ne bántsd egymást, testvér! Szavunk nem hallik odáig… Nyolcz század fekszik köztünk és közöttük. Magyar győzött, magyar vesztett. A herczegek diadalt ültek, a király futott, egyedül rosz ördöge a Guthkeled Vid veszett a csatában, de elveszett ránézve a korona is örökre.

Futtában lova kidőlt alóla, gyalog, fáradtan hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi sebesülten vette útját az erdőknek, s még hangzott fülében a polgárharcz zaja, már ő azon gondolkozott, mint lehetne azt újra kezdeni. A nap leáldozóban volt már, az erdők árnyéki mindig lejebb szálltak, s midőn a futó király egyszerre megállott, csak akkor vevé észre, hogy körüle minden oly néma, hogy a hadsorok, miken keresztül törni vélt, csak a ligeti cserjék virágtalan hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi s kisérői, kiket nyomába ügetni képzelt, a csöndes, hallgatag völgyek.

Körültekinte, senki sem jött utána. Még reggel egész hadsereg kisérte, még kardját apródjai kötötték föl oldalára, még sisakját az ősz Ernya tette föl fejére, még sarkantyuit fölcsatolni Vid hajolt le lábaihoz.

Hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi most ezek mind oda vannak, szétverve, halva, vagy elpártolva talán. És ha a sereg elveszett, nem jobb lett volna-e a vezérnek is együtt veszni vele, s ha leesett a korona, nem kellett volna-e a fejnek is utána esni?

Megvan a titok - Ezt kell innod, ha fogyni és izmosodni akarsz

A király lélekben, testben összezúzva dőlt le a pázsitra. Kinek keze egy óra előtt rokon vérrel itatta a haza földét, annak szemei most forró könyekkel áztatták azt. Kora tavasz volt az idő, — nem volt még az erdőknek dallosa, és a királynak még is úgy tetszék, mintha a szellő csalogányok, vagy angyalok dalait hordozná hozzáig, tündéries töredékben.

Valami édesbús női hang éneklé buzgón, áhitatosan a «de profundis»-t. Az üldözöttnek jól esik az oltár zsámolyához menekülni, és őt nem csak ellenségei üldözték, hanem saját lelke is. A király döbbenve állt meg, félve háborítni a szent hölgy áhitatát, s míg annak csengő éneklése hangzott, úgy érzé, mintha lelke megfürödnék e hangokban, lemosva magáról indulatot, vágyat, szenvedélyt.

A hölgy végezve esti áhitatát, egy közellevő barlangba lépett, melyet kedveért befutott a téli zöld, hogy a zordon időkben is friss lomb árnyazza fekhelyét. A természet télen meleget, nyáron hűs árnyat külde barlangjába, a vadfa gyümölcsöt terme neki, a nem ápolt mező harmatkásával táplálta, a patak oda folyt barlangjához, s a fejős szarvastehén bejárt hozzá reggel, este, édes tejével adózni.

A király tisztelettel járult a szent hölgy elé, föl sem merve rá pillantani. A szent szűz csendes szemrehányással viszonzá: — Te nem vagy eltévedt vadász, te Salamon vagy, ki a csatából futva jösz. Salamon megdöbbenten nézett a hölgy arczára. Az fátyollal volt betakarva, csak beszélő ajkait lehete látni. A nő jóslatterhesen felelt: — Ura nem lész te e földnek, s nem kőfal az, a mi a világ elől menedéket ad, hanem az hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi.

Ha elhagyott az Isten, nem hagytam hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi magamat én. Nem emberek keze, az Istené ejte el téged. Salamon összeborzadt.

• Egy hónap alatt 10 kg fogyás
• Dr. Pierre Dukan: A gömbölyű szép! - moha olvasó-NAPLÓJA

Gondolj reá, hogy egy jóslat már beteljesült rajtad. Ki mondá neked egykor e szavakat: «te, ki mindenkit üldözesz most, mindenkitől üldözött leendsz egykor?

De addig se rágd a kefét, néhány jelből te is meg tudod állapítani, hogy mennyire huncutak a spermiumaid! Mutatjuk, mi tesz jót a férfiasság kis katonáinak, fusd végig a listát és nyugodj meg!

Liliomfehér arczának egy felhője sem volt még. Redőtlen, szenvedélytelen volt az, mint az angyaloké, kik csak Istennel beszélnek, hajfürtei hosszan omlottak alá, tiszta, fehér öltönyére. Ugy állt ott, mint egy álomkép, mit a szellő jobbra, balra ingat. A király halvány dicsfényt vélt homloka körül látni. Mondád: «te, ki egy nőt hagysz magad előtt térden állani könyörtelen, egykor e nő előtt fogsz térdelni magad». Im itt térdelek előtted.

Charitas nem emlékszik arra, a mit Irmén mondott.

Megvan a titok - Ezt kell innod, ha fogyni és izmosodni akarsz | Femcafe

Irmén megátkozott, Charitas imádkozik érted; Irmén gyűlölte szerelmedet, Charitas szeretni tanít. A szűz megfogta a király kezét s föl akarta őt emelni, az magához hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi hévvel a nyujtott kezet s ajkaihoz szorítá azt; mintha soha sem akart volna tőle megválni.

1. Fatfix fogyókúra vélemények
2. Még nem regisztrált?
3. A törlés kéréséig
4. Beslimmer gyógyszertár

Kiüldözélek a világból. Az emberektől távol, de az Istenhez közelebb. Oh, Salamon, jó lakni e magányban itt. Érezni a túlvilág gyönyörét előre, elfeledni azon árnyék örömöket, miknek töve a földbe van ültetve, s virága a földre hull; nem érezni indulatot, alacsony szenvedélyt, érzéki vágyat, csak az Isten közellétét.

Én boldogabb vagyok, mint voltam. Egy átok sem eshetett rám oly keményen, mint a te néma arczodnak egy tekintete, s midőn kezeim közt mint hervadt virágszál letörtél, akkor éreztem koronámat fejemen először ingadozni. Im most azért etrend nova fel újra, hogy megmondhassam: lásd, országom elveszett.

10 dolog, amire minden férfi odafigyel – Egészséges étel a közelemben

Ez ország az égben van. Boldogtalanok, kik nem ismerik azt, kik nem sóhajtanak, nem epednek utána. Az élet forrásai vannak előttük rejtve… Ez országnak kapui mindenki előtt nyitva állnak, csak a bűn előtt vannak zárva. Egy világot látsz azon belől, melynek zöld mezeje a multak édes emléke, derült ege a boldog jövő, hol minden felhő hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi angyalarcz, mely reád mosolyg, minden szellő egy köszöntés üdvözültek ajkairól; hol az öröm mindig új és soha el nem fogy, angyalok hordanak karjaikon, szeráfok éneke ringat édes álomba, cherubok fonnak koszorút csillagokból homlokodra s Isten mosolygása napként süt reád, ki ül a napok napjai felett, hivők, boldogok és szentek hálaimáiban gyönyörködve, felhallik hozzá a reggeli madárdal és a tiszta kebel titkos sóhajtása, s ő örül mind a gyakori kérdések nem tudok lefogyni. Ez ország nem veszett el számodra, oh király!

Salamon elmélázva hallgatta a szűz szavait, lelkében új hurokat halla megrezzenni, s midőn fáradt fejét a szent szűz által illatos diófalevélből vetett fekhelyére lehajtá, behúnyt szemére leszálltak az álom tündérei s megnyílt előtte a távol ég; látta a csillagokat közelebb jönni, a felhőket mosolyogni, megannyi angyalarczczá válva, hallá a nyájas köszöntéseket láthatatlan ajkakról suhanó szellő képében, látta a napok napjai felett ülni, ki tartja kezében a világokat, érzé e fenséges arcz mosolygásának melegét, érzé, mint ragadják könnyű cherubkezek véghetlen téreken keresztül, és előtte egy fényes alak repült, egyik kezével az ő kezét fogva, másikban pálmaágat.

És megismerte benne a kedves leányt, kit a világból rút szenvedélyével kiüldözött, s ki őt azért egy jobb világba jött vezetni, hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi saját alakját is látta Salamon, és csodálkozott rajta; hosszú, ősz ezüst szakáll borult mellére, hófehér haj vállaira s a fényes királyi öltöny helyett durva szőrkámzsa volt tagjain.

Egyszerre trombitaharsogás rivallt fel az erdőben, az álmából felriadó király egy csoport lovagot láta hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi barlang felé hatékony és biztonságos fogyókúra, kiknek vezérében Bátor Opost ismeré meg, az egyetlen, a legvitézebb lovagot, ki valaha hivatva volt, hogy ellenséges hadak vezéreit öldösse le.

A hű lovag összegyűjté a csata után Salamon híveinek megmaradt töredékeit és elindult a királyt fölkeresni. Neki magának jutott a szerencse őt feltalálhatni. A lovag sírt örömében, midőn meglátta királyát s leborult, annak kezét csókjaival s könyeivel elhalmozni. Salamon a mint a kivont kardot látta megvillanni, elfeledé boldog álmát, újra harcz és véres dicsőség töltötték el lelkét, megújult büszkeséggel ült lovára, s arczát az égre vetve, felkiálta: — Elbuktam, de nem törtem össze!

Túl rég

A mint az égre tekinte, épen hajnalodott, apró rózsaszín felhőcskék úsztak az égen csendesen; a király egy pillanatig még most is vélte látni a mosolygó angyalarczokat közöttük, s oly nagy volt a képzelet csalódása, hogy önkénytelen vitte kezét állához, hosszú ezüst szakállát végig simítandó.

Azzal csüggedten tekinte szét, szemeivel Charitast keresve, a szent szűz nem volt látható sehol; Salamon bal előérzettel hajtá le fejét lova nyakára s fejébe nyomva kalpagát, szótlan bánattal elnyargalt.

Vissza sem tekinte többet. Már látszottak Pozsony vár tornyai a távolból a menekvők előtt, Salamon a mint távolabb hagyta a veszélyt, könnyelmű vad kedve annál erősebben tért vissza. Elfelejté a vesztett csatát, a vett sebet, mint elfeledé az esküt, melylyel azt magára idézte, s a halavány Charitas túlvilági arczának körrajzait elmosták szivében a szép királyné, Judith ragyogó vonásai.

Uj élettervek fogyást segítő már agyában. Menekvő csapatja minden nyomon új bajnokokkal szaporodott; a vár, melyhez közelíte, azon időben Magyarország legbiztosabb erőssége, hívei által volt megszállva, a császár, hatalmas ipja nem messze a határtól kész hadaival, és azután a nejéhez hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi szerelmes férj gondolhat-e egyebet, mint hogy az egész világ rózsákkal van előtte behintve, bárha háta mögött leütött fejekkel van is beszórva.

Ha jön, kergesd vissza. És Opos még nem érte el a kaput, midőn egy agg nő jött ki reá szemközt, nehéz gyászruhában, galambfehér őszhajára fekete diadem volt körítve.

Döbbenetes fogyás! Saját rokonai nem ismertek rá a kaposvári fiúra!

Opos megdöbbenve rántá vissza lovát. A király anyja volt a nő. Salamon megilletődve szállott le lováról, hogy anyja karját megfogja, s mintha neheztelne érte, hogy a baljóslatot ő hozta elő, elfojtott gyermekies zugolódással mondá: — Miért nem hordatod magadat zselyeszékedben, ha a városban jársz?

Ha rajtad állna, összetörnél minden fegyvert, hogy ne hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi mivel hadakozni. Hiszen egyetlen nemzeti ereklyénket, Attila kardját, az égből esett aczélt, melyet a hadisten hajított alá, mely a félvilágot tanítá remegni, s melyet négy századon át imádtak őseink bálvány istenükként, te csupa kard iránti ellenszenvből valami bitang rokonodnak elajándékozád, a ki azóta rég nyársat csináltatott belőle.

Az enyémet nem fogod elajándékozni. Nem szeret senki saját néped között, országod határán állasz; idegent, ellenséget akarsz vinni saját hazád ellen? A vértenger nem ér még ajkadig, a mit kiontál?

irasok_viccek_beszolasok - oeruelt

Békesség idején megrohad a világ, az emberek elszaporodnak, mint a fügefalevél, s elevenen eszik meg egymást: így legalább megölik elébb.

Emlékezzél azokra, a kik előtted jártak. Péter véren keresztül jutott a trónra, vérében bukott le róla. Aba megölte Pétert, az ő feje is legördült. Atyád Aba vérébe hágott és őt testvére paripái gázolták agyon a csatában. Béla atyád holttestét lépte át a trón lépcsőjéig, s őt a trón omladékai zúzták össze… — Engem hát a haza omladékai temessenek el!

Az agg királyné eltaszítá fia kezét, s eliszonyodva fordítá el tőle arczát. Menj és ott pihenj meg, a hol el fogsz esni; vérnyom maradjon utánad a hol jársz; ellenséget találj akármerre fordulsz, ki ne gázolj a hogyan lehet fogyni a fenekében egy férfi soha; reményed legyen csalódás és emléked átok, és e hazában, melyet egy sírrá akarsz ontani, ne találj magadnak egy sírt, melyben megpihenj!

Bátor Opos elszörnyedve veté magát Salamon elé s kezével föltartóztatá annak öklét. Salamon nyugtalan kedélylyel nyargalt föl a várba, lelke háborgását vidámabb gondolatokkal csillapítva. Első kérdése volt odafenn: — Hol van nőm?

Az udvarmester kedvetlenül felelt: — Az éjjel elutazott Regensburgba. Salamon lelke egyszerre elsötétült, várt viszontlátás öröme volt benne az egyetlen világos kép s most ez is kitörlődött… — Tehát nem várt reám. Bizonyosan nem gyanítá, hogy jövök. Nem izent nekem valamit? Tán hogy utána menjek? Vagy hogy megizenjem, ha vissza jöhet? Az udvarnagy hallgatott. És Salamon úgy szeretett volna kérdezősködni. Nem érte-e az úton valami baj? Ulrich herczeg kísérte el.

Salamon arcza még jobban elborult. Közel volt hozzá, hogy sírjon. Rögtön leült levelet írni nejének, s azt elküldé leggyorsabb futárja által, lelkére kötve, hogy siessen a válaszszal vissza. A levél tele volt kávés fogyókúra panaszszal, forró szerelemmel, epedő vágygyal, a hogy szerelmes férjek szoktak nejeiknek levelet írni.

Salamon nem volt ember addig, míg a hirnök válaszszal vissza nem érkezik, nem volt eszméje, nem volt gondolatja ez egyen kívül, tízszer fölment egy órában a vároromra, vizsgálva, hogy nem jön-e futárja? Kiszámítá az órát, melyre oda kelle érnie, az időt, mennyi kellett nejének, hogy levelet írjon, s azután vissza az útat.

Vakbél probléma? Egy óriási probléma megoldásában kérnék segítséget,mert már kezdek megőrülni ettől a helyzettől. Történetem aug. Másnap este indultam munkába megint elkezdett fájni,akkor nem múlt el,kor váltást kellett kérnem,ügyeletre mentem,ahol kaptam fájdalomcsillapító injekciót és azt mondta a Drnő,hogy bélfertőzésem van,nincs vakbélgyulladásom. Másnap,én háziorvost helyettesítő orvos háziorvos szabadságon volt beküldött kórházba vakbélgyulladással.

S midőn elmult az óra, nyugtalanul töprenkedék magában, mi történhetett, hogy senki sem jő. Tán a hirnököt fogták el az úton, vagy elveszté levelét s nem mer vissza jönni? Oh, az aggódó ember oly leleményes a legtávolabb lehetőségek kitalálgatásában, s rendesen a legközelebbit nem látja.

Végre abban kezde megnyugodni, hogy neje tán azért nem küld izenetet, mert maga akar jönni helyette, s e gondolaton sokáig megpihent, de a hogy a másnap is elmult, nem állhatá tovább; új hirnököt küldött új levéllel, harmadnap harmadikat, s ez így ment egy hétig, a levelek mind panaszosabbak, mindig szemrehányóbbak kezdtek lenni.

Salamon bevált étvágycsökkentő alig ismerte már magát, semmire sem tudott egyébre gondolni, kérdésre nem felelt, feleletre nem várt, semmi sem érdekelte és minden izgatta. Végre mintegy heted napra visszaérkezett valamennyi hirnöke, egy igen rövid levelet hozva Salamonnak, melyben Judith szárazon tudósítja, hogy a császár nem sokára Pozsonyba menend, s hogy ő a helyett, hogy helyzetéhez illetlen szerelmi ömledezésekkel foglalja el lelkét, sokkal bölcsebben teend, ha azon törődik, mint foglalja vissza elvesztett országát.

Ez keserű orvosság volt, de használt. Salamon egy ideig zúgolódott ugyan, mint kit igen édes álomból költenek fel azzal a szóval, hogy induljon dologra, hanem utoljára is, ha álmodni szép, de ébren lenni jó. S harczra készülő embernek sokat ér egy kis szerelmi, vagy családi keserűség.

Henrik nem sokára leérkezett Pozsonyba s hadseregeivel megindult a Duna balpartján, veje országát visszahódítani. De az anyaátok mindenütt feje fölött lebegett annak!